Budapest néhány titokzatos kuriózuma, avagy mit ne hagyj ki, ha Budapesten jársz!

buborekfoci

Te is azok közé tartozol, akik csodákra, felejthetetlen élményekre vágynak egy-egy kirándulás, városnézés során? Ha a válaszod igen, akkor egy percig se habozz, és olvasd el cikkünket, mert pont Neked írtuk, kimazsoláztunk néhány örök budapesti impressziót, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Ezeket a helyeket az év során bármikor felfedezheted, biztos lehetsz benne, hogy nem az elsődleges célközönség placcok, tuti, hogy kicsit le kell térned a járt utakról, viszont cserébe az ollé-impulzus garantált!

A török idők egyik legszebb emléke: Gül baba türbéje

A Rózsadomb dél-keleti lejtőjén – támfalakkal övezett kis kertben – áll Gül baba türbéje, ami egy 16. században épült török sírkápolna a Margit híd budai lábához közel. Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja. Az épület gondosan épített kőzsámolyon áll, nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett. Kváderkőből épült, külső homlokzata egyszerű, minden oldalát faltükrök tagolják, minden másodikon ablak nyílik. Bejárata a keleti oldalon van. A bejárat nyíláskeretét mészkő hasábok alkotják, félkörívesen záródnak, eredetileg viszont szamárhátíves volt. Belső falát alaktalan homokkőből rakták, egyetlen építészeti dísze egy téglából készült szamárhátív-sor volt. Félgömb kupola zárja le, melyet csegelyek tartanak. Padozata simára gyalult deszkával van fedve, melyen turbánnal díszített nagy fakoporsó áll. 1912-ben pótolták az eredetit. A 16. században kolostor épült a türbe mellé, amely Gül baba tekkeszi néven volt ismert. Buda visszafoglalása után, 1690-ben a türbét a jezsuita rend keresztény kápolnává építtette át. Ekkor eltüntették a szamárhátíveket, helyükre félkörívek és kosárívek kerültek. Barokk átalakítások eredménye volt a kupolán épült lanterna is, melyet mára már elbontottak onnan. 1790-ig jezsuita kápolnaként szolgált, a rend feloszlatása után magánház lett belőle. 1822-ben már török zarándokhelyként adnak róla hírt források. 1872. március 17-én a Vasárnapi Újságban megjelent a hír, “a török kormány meghagyásából egy magasabb rangú dervis érkezett Budára, kinek feladata (…) a mecset kijavítása és csinosítása tárgyában szakértővel értekezni és ezután a költségvetést kormányához beterjeszteni”. 1885-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta. Újabb munkálatokat az első világháború előtt és után végeztek rajta, a negyvenes évekbeli restaurálások során egy eredeti szamárhátívre és Korán-feliratos festett üvegablak-darabra találtak. A második világháború előtt akkori tulajdonosa, Wagner Lajos körbeépíttette, az épülethez nem illő környezetet hozva ezzel létre. Ma látható alakját 1962-ben nyerte el.

Francia mintára: Sziklatemplom

A Gellért Fürdővel szemben a Gellért-hegy falának egy mélyedésében rejtőzködik a francia mintára kialakított Sziklatemplom, amit az 1931. évben alakították ki egy természetes barlang folytatásaként. A mellé épült kolostor az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a pálos rend híveinek ad otthont, a rend máig itt őrzi egyik legfontosabb ereklyéjét: Remete Szent Pál csontjának egy darabját. Kezdetben a sziklateraszon, a szabad ég alatt tartották a szertartásokat, innen ered a név. Az ihlet pedig egyenesen a dél-franciaországi Lourdes-ből származik, amire a templom előterében lévő Lourdes-i Szűzanya-szobor is emlékeztet. Az ősiséget és meghittséget árasztó falakon túl érdekesség, hogy a templomban télen-nyáron 20 fok körüli a hőmérséklet, köszönhetően a sziklában csörgedező meleg vizű forrásoknak. A templom hétfőtől szombatig nyitvatartási időben szabadon látogatható (a miseidő figyelembevételével), a hegyen látható nagy kereszt alatt találni a bejáratát.

Különös hangulatú városrész: pesti zsidónegyed

A 19. század végi nagy városrendezésből kimaradt, a mai napig kisvárosias jellegű és hangulatú városrész Budapest egyik legkülönlegesebb negyede. A misztikus hangulatú kis utcákon sétálva valódi időutazáson vehetsz részt. A zsidónegyed főutcája az apró boltokkal telezsúfolt Király utca volt, ha éppen erre jársz keresd meg a 13. számú épületből nyíló úgynevezett Gozsdu-udvart, melyet a Pesten tanuló román diákokat támogató Gozsdu Alapítvány építtetett 1901-ben.
A hat belső udvart összekötő, valaha kereskedőktől zsongó passzázst szintén a közelmúltban újították fel.
A környéken három zsinagógát is találsz: a Dohány utcai nagy zsinagógát, mely Budapest legfőbb nevezetességeinek egyike, az üresen álló, de látogatható Rumbach Sebestyén utcait, valamint a csodaszépen felújított Kazinczy utcai ortodox zsinagógát. A séta során két helyen is érdemes megpihenni: a Fröhlich Cukrászdában, Magyarország egyetlen kóser cukrászdájában egy igazi flódnira, illetve a Klauzál téri Ellátóban egy korsó hideg sörre.

Séta a múltba: Nemzeti Pantheon

A Fiumei úton található Kerepesi temető Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője, azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a hely ad otthont hazánk Nemzeti Pantheonjának is. A Pantheon eredetileg isteneknek emelt szentélyt jelentett, később azonban, mint ebben az esetben is, a fogalom a nemzeti emlékhely elnevezéssel is egybeforrt, egy olyan hellyel, melyben az adott ország kulturális vagy történelmi szempontból meghatározó személyei örök nyugalomra lelhettek.
Az 1847-ben létesített Fiumei úti nemzeti sírkertben a magyar történelem és kultúra legnagyobb alakjai pihennek, Deák Ferenctől Kossuth Lajosig, Arany Jánostól Ady Endréig, és még bőven-bőven sorolhatnánk. A 20. századi történelem iránt érdeklődők itt találják a rendszerváltás miniszterelnökének, Antall Józsefnek, valamint a kommunista vezér, Kádár János síremlékét is, az ő földi maradványait 2007-ben ellopták.
A temető hatalmas, célszerű a portán térképet kérni, melyen be vannak jelölve a legfontosabb sírok. A temető novembertől reggel 7:30 és délután 17 óra között tart nyitva.

Megrázó emlékmű Budapesten: Duna-parti cipők

A Duna-parti cipők egy filmrendező, Can Togay és Pauner Gyula, Kossuth díjas szobrászművész keze által kerültek mostani helyükre. Az emlékmű a budapesti holokausztnak állít örök emléket. 2005. április 16-án, este 9 óra 30 perckor avatták fel, ez a nap a holokauszt emléknapja Budapesten. Nem meglepő módon több ezren emlékeznek meg ezen a napon Budapesten. 2005-ben fáklyákkal vonultak végig az Élet menetének résztvevői, egészen a Kossuth tér előtti Duna-partig, ahol felavatták a Cipők a Duna-parton névre hallgató szoborkompozíciót.
Az emléktáblán lévő felirat három nyelven is olvasható, magyarul, angolul és héberül:
A II. világháborúban nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt budapesti áldozatok emlékére. Állíttatott 2005. április 16-án.

Az aktív kikapcsolódást követően pedig maradj továbbra is aktív, pörgessük fel az adrenalinodat is egy jó kis buborékfoci élménnyel, jelentkezz be most, és bővítsd tovább örök élmény repertoárodat, szeretettel várunk buborékfocizni!